Nem elég, hogy divatba jött a nagyik szekrényében kotorászni a holnapi buliban viselhető cuccok után, még én is megszerettem ezt (általában nem vagyok oda a különböző trendhullámokért).
A mai cikk is arról jutott eszembe, hogy nemrég lehoztuk a padláson porosodó lemezlejátszót, és most nyomatjuk Csajkovszkijt, meg a Bojtorjánt, meg magyar népdalokat. Szép meg minden, az első megkarcolt lemezig :D Na de a hangulat megvan. Meg amúgy is, már alapból élvezem a lemezek külsejét:)
Ha ez a sztori még nem volt elég, ma üzemeltünk be (főleg Apa, de én meg szorgalmasan néztem:D) egy mátrixos nyomtatót. Nem valami szép, meg hangos is, de valamiért megjavítottuk:)
Egyéb régi cucc most hirtelen nem került be a családba, talán csak gazdát cserélt (pl. a kulcskarikám a jóöcsémnél landolt. Akaratom ellenére.).
Nektek is jó visszapillogást a múltba:D Ajánlom a régi családi kincseket - pl. lemezjátszó+lemezek, régi fotók - meg az ízlésetekhez illő ruhákat:D
